2 poszt vázlatban,majd egyszer...most ez van hirtelen,nem tudom hogy kezdjem,nem elég a beteg gyerek,az én gyesem és az,hogy a munkahelyre való visszatérés is erősen döckös,na és itt a jobb hüvelykujjam,ami 3 és fél hét alatt nem gyógyult meg(a kezdődő csigolyasérvet meg társait hagyjuk,azok régóta vannak) de az még nem elég,holnap eldől(vagy ma éjjel?Sztem holnap) apának hány szeme lesz.
Szó szerint.
Úgy is mondhatnánk,hogy kurvanagy baj van.
Telefonom híváslistája szerint úgy 15.30-kor repült bele az idegen test,negyed óra alatt eljutottunk odáig,hogy mentőt is hívjunk.
Ó,a férfiúi büszkeség,nem hívhatok mentőt,nehogy már;taxit meg szomszédot pláne nem és olyat se,aki azzal kezdi,hogy miért nem volt védőszemüveg.Végül mégis mentőt hívtam,illedelmesen elnézést kérve,nem tudom jogos-e hívni stb,de a férjem szemébe fúródott egy drótdarab-lehet hogy mást mondtam,talán vasforgácsot és hogy hívogatjuk az ismerősöket,de csak bő fél óra múlva lenne aki be tudná vinni a kórházba,ő meg így nem tud vezetni.Bár eleinte sorolta,hogy majd bemegy motoron.
Jött a mentő,mi megilletődve,én kezdődő enyhes sokkal álldogáltam a kapuban.Babráltak valamit.Ágaskodva beláttam,bekötötték a szemeit.Addigra nem vérzett(basszus,a golyó!Az vérzett),néha rózsaszín könnycseppek folytak ki,erősen reméltem,hogy nem csarnokvíz,így utólag az se lett volna tán csoda.
A hívástól számítva úgy negyed óra alatt el is ment a mentő.Az útkereszteződésben azért bekapcsolta a szirénát jelzésértékkel-reméltem,tényeg csak óvatosságból.(Basszus,nem győzök javítani,rengeteg az elütésem,mondjuk aszsem végképp nem csoda)
16.31-kor hívtam a főnökét-holnap nem biztos hogy tud dolgozni.Ő is azt mondta,á,neki is szedtek már ki dolgot,1-2 nap...Ok,bízzunk benne.
16.46.Apafelhív.Nem tud semmit,Baján van.Kapott érzéstelenítőt.Hogy tudjon olvasni.Ez azért kicsit abszurd így kijelentve,ha belegondolunk.
Mi mentünk táncpróbára.Azt hittem,negyed órát késünk.Nem,nem.23órával és 45 perccel előbb érkeztünk,a mi csoportunk szerdán lesz.
Kicsit keringtünk a városban,szökőkutat kellett nézni,majd a medencéjében szaladgálni,ha már száraz.Anya kivételesen evett egy sütit-éhségre és idegre egyaránt,gyerek alig fért a bőrébe.Elmentünk a Vigadóba(maradt keretünk anno befizetésből),ettünk,fél héttől egyre gyakrabban néztem a telefont,hátha csak nem hallottam.
Majd eldöntöttem,hogy otthonról telefonálok a kórházba,mi a helyzet,hátha most műtik,de hátha kikapták a vasat és hazajött busszal v.másik mentővel,akkor meg hülyén nézne ki,hogy telefonálok.
Este fél 8 után telefonált anyám,majd apám.Hogy mi van,mert lenyomja a telefont pár csörgés után.
Én is telefonáltam.Hát az volt,hogy épp odaért Szegedre,a cucc nem csak a szivárványhártyán van a felület alatt befúródva,de kb.1 cm mélyen befúródott befelé is a CT szerint.Épp az orvossal beszél,még nem tudni,megmarad-e a szeme,és hogy egyáltalán hogy műtik.További telefonok anyuéknak,testvérének.(Ma persze 2 kül.ügyintéző megtalált.Nem,a Vodafonos is hívjon máskor,meg a másik is)
És most itt ülök és gúvadok,hogy mi van,meg miért nem hív?Hogy műtik,vagy arra sincs kedve,hogy felhívjon...?
Ja és leviszem a pizzát a fagyasztóba,amit neki hoztunk.Meg az ebédjét is,ha olyan.
És szegény ember egész nap alig evett,mert a munka befejeztével szokott leülni ebédelni.
Pestiesen szólva ezek mennek,meg a bárányfelhők.Más tájszólás szerint meg szar van a palacsintába'.
Holnap megyünk Szegedre látogatni,cuccokat vinni.
Apu akar vinni állítólag.Pedig van 90%-os jegyem.Most azt se tudom,jöhet-e a gyerkőc vagy nem(biztos akar).Egyrészt nagyon hosszú időt lenne nélkülem és azért még nem teljesen ok,nem is ment ma oviba a dáthája meg a torka miatt;másrészt ha jön akkor is hosszú,és ha kocsival megyünk,nincs játszóterezés se.Úgy meg ugye jobban nyűglődik.
Erősvagyoknemsíroknemsíroknemsírok,nem a faszom...Ez a mantra nem jöt be,valami könnyek azért jődögélnek.
De elnyomom.Ríni ráérek akkor is,ha tényleg negy a baj.
Mert a térlátással a jogsi és a munkahely is elveszne asszem.
Aki tud az szorítson,bűvöljön,bájoljon,küldjön energiát,mittudomén.
Tényleg mire rendesen belekezdenék a rendrakásba,takarításba,mindig jön valami.Hétfőn utazás,kedden a gyerek van még itthon és pattog(konkrétan egy radiátor lemosása úgy 40 percet igényelt és 4 összeveszéssel járt,mert elemenként akár többször is abba kellett hagynom),holnap megint megyünk.
A többibe bele se gondolok.
Ui:friss hír,a poszt írása után 1-másfél órával:befejezték a műtétet,40 perces volt.Sikerült az egyszerűbb módszerrel,altatás nélkül eltávolítani az erősen rozsdás 2 cm-es fémdarabot.Hogy fog-e látni,az a jövő zenéje.Hogy sérült-e a látóideg,recehártya,nemtommi.
És csodálkoztak,hogy nem szed semmilyen gyógyszert rendszeresen.Gondolom egy magas vérnyomást minimum benéztek volna neki.
